Az előző évben Európa a valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb évet élte át, miközben az európai tengerfelszín átlaghőmérséklete a valaha mért legmagasabb volt. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) első alkalommal közösen készített Európai Éghajlati Jelentés (ESOTC) 2023-as kiadása komor képet fest. A rekord hőmérsékletekkel együtt az átlagosnál szárazabb talajnedvesség, erdőtüzek, aszályok és áradások jelentkeztek. Európa, az Északi-sarkvidék és a világ 2023-as éghajlati állapotának átfogó áttekintéséért olvassa el a teljes jelentést, vagy egy részletes pillanatképet kaphat az ESOTC 2023 összefoglalóban.
A még április 22-én közzétett 2023-as ESOTC jelentés a Föld rendszeréből származó éghajlati viszonyok és változások leírását és elemzését tartalmazza. Idén a kulcsfontosságú események és hatásaik vizsgálata mellett az éghajlatpolitikát és az éghajlat-politikai intézkedéseket is tárgyalja, az emberi egészségre összpontosítva. Az ESOTC 2023 adatai vészcsengőt kongatnak az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló sürgős, összehangolt globális fellépés érdekében.
Emelkedő hőmérsékletek a szárazföldön és a tengeren
Az év hőmérséklete Európa nagyobb részén az átlag felett alakult, Kelet-Európa egyes részein a hőmérséklet 2,6 °C-kal, az Alpok egyes részein pedig 2,3 °C-kal haladta meg az átlagot. Délkelet-Európa nagy részén, valamint Nyugat- és Közép-Európa egyes részein a valaha mért legmelegebb év volt.
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet nagyjából a globális átlag kétszeres ütemében emelkedik. Az ESOTC 2023 szerint Európa három legmelegebb éve 2020 óta, a tíz legmelegebb pedig 2007 óta következett be.
„2023-ban Európa a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtüzet, az egyik legcsapadékosabb évet, súlyos tengeri hőhullámokat és széles körű pusztító áradásokat élt át. A hőmérséklet továbbra is emelkedik, ami egyre fontosabbá teszi adatainkat az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben” – mondta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója.
Az Északi-sarkvidéken is az átlagosnál magasabb hőmérsékletet tapasztaltak – 2023 volt a hatodik legmelegebb év az Északi-sarkvidék egészére nézve. A szárazföldi Északi-sarkvidék számára az ötödik legmelegebb év volt, szorosan a 2022-es mögött. Az Északi-sarkvidék szárazföldjén a valaha volt öt legmelegebb év mind 2016 óta következett be. Az európai Északi-sarkvidéken az év nagy részében az átlagosnál melegebb viszonyok uralkodtak, a hőmérsékleti anomáliák januárban és februárban egyes területeken elérték a 10-11 °C-ot az átlag felett.
Globálisan 2023 volt a legmelegebb év, amely 0,60 °C-kal volt melegebb, mint az 1991-2020-as átlag, és 1,48 °C-kal melegebb, mint az iparosodás előtti átlag (a C3S ERA5 reanalízis adathalmazán alapulva). A napok közel 50%-a több mint 1,5 °C-kal volt melegebb, mint az iparosodás előtti átlag, és két nap – először – több mint 2 °C-kal volt melegebb.
2023-ban az európai óceán átlagos tengeri felszíni hőmérséklete (SST) a valaha mért legmagasabb volt. A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán északkeleti részének egyes területein a valaha mért legmagasabb éves átlagos SST-t jegyezték fel. Júniusban az Írországtól nyugatra és az Egyesült Királyság körül fekvő Atlanti-óceán területét egy „szélsőséges”, egyes területeken „szélsőségesen túli” besorolású tengeri hőhullám sújtotta, ahol a tengervíz felszíni hőmérséklete akár 5 °C-kal is meghaladta az átlagot.
Európa ellentmondásos nyara
A 2023-as nyár nem volt a legmelegebb Európában, de időnként szélsőséges körülményeket tapasztaltak. A hőmérsékleti és csapadékviszonyok ellentmondásosak voltak, a kontinens különböző részein és egyik hónapról a másikra. A „hosszú nyáron” (júniustól szeptemberig) hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és áradások voltak.
Északnyugat-Európa a valaha volt legmelegebb júniusát élte át, miközben a mediterrán térségben a hónap során az átlagosnál jóval több csapadék hullott. Júliusban ez a minta szinte megfordult. Augusztusban Dél-Európában az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mértek, és összességében Európában a szeptember volt a valaha mért legmelegebb. Európa nagy részét hőhullámok sújtották a hosszú nyár során, és augusztusban és szeptemberben is súlyos árvizek voltak.
„Az éghajlati válság nemzedékünk legnagyobb kihívása. Az éghajlati cselekvés költsége magasnak tűnhet, de a tétlenség költsége sokkal magasabb. Ahogy ez a jelentés is mutatja, a tudomány erejét kell kihasználnunk, hogy a társadalom javára megoldásokat találjunk” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.
Éghajlatváltozás és egészség
A magas hőmérsékletekhez kapcsolódóan 2023-ban rekordszámú „extrém hőstresszel” jellemezhető nap volt. A jelentés megjegyzi, hogy Európa-szerte növekszik a legalább „erős hőstresszel” jellemezhető napok száma. Egy júliusi hőhullám csúcspontján Dél-Európa 41%-át érintette legalább „erős hőstressz”, ami potenciális egészségügyi hatásokkal járt. Összességében az extrém időjárási és éghajlati eseményekhez kapcsolódó kedvezőtlen egészségügyi hatások száma növekszik – a hőhullámokhoz kapcsolódó halálozás az elmúlt 20 évben mintegy 30%-kal nőtt, és becslések szerint a hőhullámokhoz kapcsolódó halálesetek a monitorozott európai régiók 94%-ában növekedtek.
Európa 30 legsúlyosabb hőhulláma, 1950-2023. A körök mérete arányos az adott hőhullám által érintett területtel. A súlyosabbnak rangsorolt hőhullámokat sötétebb színek jelzik, a szürke pedig a 10 alatti súlyossági rangsorúakat jelöli. Forrás: DWD. Szerzői jog: DWD/C3S/ECMWF.
2023 júliusában, a történelem során először az éghajlati válságot és az azzal kapcsolatos extrém időjárási eseményeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította. Tekintettel az éghajlatváltozásnak a közegészségre gyakorolt hatásaira, az ESOTC 2023 egy külön részt tartalmaz az egészségügyi ágazat éghajlati rezilienciájáról. Ebben azt olvashatjuk, hogy a proaktív, időben történő és hatékony alkalmazkodás csökkentheti az emberi egészséget fenyegető kockázatokat, és hogy a WMO és a WHO együttműködik az extrém események által az emberi egészségre jelentett kockázatok kezelésében.
A hőhullámoknak az egészségre jelentett kihívásai mellett más extrém időjárási események is súlyosan érintették az embereket Európában 2023-ban. A Nemzetközi Katasztrófaadatbázis (EM-DAT) előzetes becslései szerint tavaly Európában 63-an vesztették életüket viharok, 44-en áradások és 44-en erdőtüzek miatt. Emellett a 2023-as időjárással és éghajlattal kapcsolatos gazdasági veszteségek becslések szerint legalább 13,4 milliárd eurót tettek ki.
Az átlag feletti tűzveszély
2023 nagy részében Európa az átlagosnál magasabb tűzveszélyt tapasztalt. Észak-Európában a nyár elején magas tűzveszély-szinteket tapasztaltak, amit a májusban és júniusban megfigyelt átlagon felüli hőmérsékletek okoztak. Később, nyáron, miközben az északi területeken az átlagosnál csapadékosabb körülmények uralkodtak, a délnyugat-európai tartós aszály hozzájárult a magasabb tűzveszélyhez. Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és különösen Görögországban nagy tüzek voltak, ahol a valaha Európában feljegyzett legnagyobb, mintegy 96 000 hektáros erdőtűz pusztított.
Ennek eredményeként a 2023-as erdőtűz-szezon az Európai Unióban a valaha feljegyzett negyedik legnagyobb leégett területtel járt, összesen mintegy 500 000 hektárral. A teljes havi tűzkibocsátás az év folyamán az átlagosnál alacsonyabb vagy azzal megegyező volt, kivéve júliust, amikor a görögországi nagy tüzek az átlag feletti értékekhez vezettek.
Több eső, kevesebb hó
2023-ban Európa mintegy 7%-kal volt csapadékosabb az átlagnál, Európa nagyobb része az átlagosnál csapadékosabb körülményeket tapasztalt – az ERA5 adathalmazban ez volt a negyedik legcsapadékosabb év, és 1981 óta a legcsapadékosabb. Ennek eredményeként az év során az európai folyóhálózat egyharmadán a folyók vízhozama meghaladta a „magas” árvízküszöböt, 16%-a pedig a „súlyos” árvízküszöböt.
Rekord vagy közel rekord magas folyóvízszinteket mértek a nagyobb folyórendszerekben, köztük a Loire-on, a Rajnán és a Dunán, az október és december közötti viharsorozatnak köszönhetően. A Nemzetközi Katasztrófaadatbázis (EM-DAT) előzetes becslései szerint a 2023-as áradások becslések szerint 1,6 millió embert érintettek Európában, és az év időjárási és éghajlati eseményekhez kapcsolódó gazdasági veszteségeinek mintegy 81%-át okozták a kontinensen.
Ugyanakkor 2023-ban Európában az átlagosnál kevesebb havas nap volt, különösen Közép-Európában és az Alpokban télen és tavasszal. Ez, valamint a nyári magas hőmérséklet hozzájárult a gleccserek nettó jégveszteségéhez Európa minden részén. Ennek legdrasztikusabb példája az Alpok, ahol a gleccserek 2022 és 2023 során a megmaradt térfogatuk mintegy 10%-át vesztették el.
„A megbízható környezeti információk, amelyeket az Európai Unió Copernicus Földmegfigyelési Programjának adatai támasztanak alá, jelentős változásokat tárnak fel bolygónkon. Az Európai Éghajlati Jelentésben bemutatott adatok riasztóak, de ez a kutatás egyben létfontosságú eszköz is a fenntartható energiára való átállás, az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának csökkentése és 2050-re az első klímasemleges kontinenssé válás céljaiban” – mondta Mauro Facchini, az Európai Bizottság Védelmi Ipar és Űr Főigazgatóságának (DG DEFIS) Földmegfigyelési Egységének vezetője.
Az ESOTC jelentés minden évben elemzi az előző év éghajlati adatait, és hosszú távú trendek kontextusába helyezi azokat. Minőségileg ellenőrzött adataival, szakértői elemzéseivel és széles körű perspektívájával az ESOTC értékes forrás a politikai döntéshozók számára, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózáshoz szükséges intézkedésekről.
Az ESOTC 2023 mérföldkő-jelentés, mivel ez az első olyan ESOTC jelentés, amelyet a C3S és a WMO közösen készített. Ez az együttműködés növeli a betekintések szélességét és mélységét, valamint bővíti az elemzéshez rendelkezésre álló adatforrások körét.
Forrás: https://climate.copernicus.eu/
Követem az oldalt Facebookon is!
Követem az oldalt Facebookon is!