A globális felmelegedés újabb aggasztó mérföldkövéhez érkeztünk: a 2024-es év lett a legmelegebb az emberiség által valaha mért hőmérsékleti adatok alapján. Az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) jelentése szerint a bolygó éves átlaghőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900 közötti) szintet. Ez a megdöbbentő adat nemcsak a globális klímaváltozás mértékére, hanem a sürgős cselekvési szükségességére is rávilágít.
Ismét radikálisan változik az időjárás
Mint ismeretes a Borris ciklon pusztító hatásokat okozott néhány európai országban. Romániában Vaslui és Galați megyék a leginkább érintettek ebben a szélsőséges időjárási jelenségben, és…
A történelmi 1,5 Celsius-fokos küszöb átlépése
A 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb meghaladása jelentős, hiszen ez a határ szerepel az ENSZ 2015-ös párizsi klímaegyezményében, mint az a maximum, amely alatt tartva a globális hőmérséklet-emelkedést, elkerülhetők lehetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai. 2024 azonban az első év volt, amelyben a teljes éves átlag meghaladta ezt az értéket.
Ez az adat ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az emberiség már végérvényesen elbukta volna a klímacélokat. Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója egy korábbi interjújában rámutatott, hogy az 1,5 fokos küszöb átlépése húszéves átlagban értendő.
Így az, hogy egyetlen évben meghaladjuk ezt a szintet, még nem teszi teljesen elérhetetlenné az éghajlatváltozás mérséklését célzó globális erőfeszítéseket. Ugyanakkor a folyamatosan emelkedő hőmérsékletek, az üvegházhatású gázok rekordmagas kibocsátása és koncentrációja arra utal, hogy a trend sajnos egyre kedvezőtlenebb.
Rekordok éve: Mit mutatnak a 2024-es adatok?
2024-ben szinte minden hónap vagy a legmelegebb, vagy a második legmelegebb volt az időjárási feljegyzések kezdete óta. A Copernicus adatai szerint augusztus kiemelkedően meleg volt, az átlaghőmérséklet 16,82 Celsius-fok, ami 0,71 Celsius-fokkal magasabb a 1991–2020 közötti átlagos augusztusi hőmérsékletnél. Július szintén rekorder volt, és az év többi hónapja sem maradt el az átlag felett.
Európában az időjárás különösen szokatlanul alakult. A kontinens nyara 1,54 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991–2020 közötti átlagnál, ezzel Európa történetének legforróbb nyarát élte meg. Különösen súlyos hőhullámok sújtották Dél-Európát, ahol a hőmérséklet számos helyen meghaladta a 45 Celsius-fokot.
A tengerek hőmérséklete is rekordokat döntött. Az Atlanti-óceán felszíni hőmérséklete soha nem látott magasságba emelkedett, ami nemcsak az élővilágot fenyegeti, hanem jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez is, mivel a melegebb víz kevesebb szén-dioxidot képes elnyelni.
Az El Niño hatása
A 2024-es év hőmérsékleti rekordjainak egyik fő oka az El Niño időjárási jelenség volt, amely az Egyenlítő menti Csendes-óceán vízhőmérsékletének emelkedésével jár. Az El Niño természetesen is hozzájárul a globális hőmérséklet növekedéséhez, azonban a jelenlegi klímaváltozási trendekkel kombinálva a hatás fokozódott. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az El Niño és az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedés együttesen egyre szélsőségesebb időjárási eseményekhez vezet.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A 2024-es év adatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás üteme gyorsul, és az ehhez kapcsolódó hatások egyre szélsőségesebbek. A tudományos közösség szerint, ha a jelenlegi trend folytatódik, a világ egy olyan hőmérsékleti szint felé tart, amely már komoly fenyegetést jelent az emberi életre és a természetes ökoszisztémákra.
A C3S igazgatója, Carlo Buontempo szerint „egyszerűen hihetetlen a növekedési pálya”, amelyet a globális hőmérséklet mutat. Ez a növekedés nemcsak a szélsőséges hőmérsékleti rekordokban, hanem a gyakran pusztító időjárási jelenségekben – például aszályokban, árvizekben és hurrikánokban – is megmutatkozik.
Miért nem elegendőek a jelenlegi erőfeszítések?
Bár az ENSZ klímacsúcsain történtek előrelépések, a kibocsátáscsökkentési célokat még mindig nem sikerült kellő mértékben elérni. Az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is rekordokat dönt, és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása világszerte csak lassan csökken. A fenntartható energiatechnológiák és a zöld gazdasági átállás terén sürgős lépésekre van szükség.
Következtetés: Mi a teendő?
A 2024-es év hőmérsékleti rekordjai világosan jelzik, hogy az éghajlatváltozás nem egy távoli jövő problémája, hanem már most is kézzelfogható hatásokat gyakorol a világ minden tájára. A globális közösségnek összehangolt erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyveket.
A tudomány szerint a még súlyosabb hatások elkerüléséhez nem elég a jelenlegi intézkedések lassú üteme. Az emberiségnek gyorsabban és hatékonyabban kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, növelnie kell az energiahatékonyságot, és fel kell gyorsítania a fosszilis energiaforrásokról való átállást. Csak így biztosíthatjuk, hogy a következő generációk ne egy még forróbb és kiszámíthatatlanabb világot örököljenek.
Követem az oldalt Facebookon is!