A poláris örvény és a tél dinamikája: hidegbetörések Európa felett

A boreális tél hatása a légköri folyamatokra

A boreális tél idején, különösen az északi sarkkörön túl, a napsugárzás szinte teljes hiánya miatt a légkörben jelentős hideg levegő halmozódik fel. Ez a folyamat nem látványos, de elkerülhetetlen következménye annak, hogy bolygónk forgástengelye kissé ferdén helyezkedik el a Nap körüli keringési síkhoz képest.

A téli időszakban a sarkvidéki területeken kialakuló hideg levegő gyakran koncentrálódik a poláris örvényben, amely a média figyelmének középpontjában áll. Ez a légköri jelenség döntően befolyásolja az időjárási mintázatokat a közepes szélességeken, így Európában és Észak-Amerikában is.

Mikor marad enyhe a tél?

Amikor a közepes szélességi öveknél a légáramlás zónális (nyugatról keletre tartó) marad, és némileg a sarkok felé tolódik, a hideg levegő a magasabb szélességi körökön belül reked. Ezért az ilyen helyzetekben Európában az időjárás viszonylag enyhe marad, mivel a nyugati áramlás az Észak-Atlanti-óceán felett kialakuló, viszonylag meleg légtömegeket hozza térségünkbe.

A múltbeli enyhe telek többsége ilyen helyzethez köthető, amikor a poláris örvény stabil maradt, és nem engedte a hideg levegőt dél felé terjeszkedni.

Bővebb időjárás híreink

Hullámzó jet stream: amikor a hideg kiszabadul

Vannak azonban olyan időszakok, amikor az atmoszférikus áramlások elvesztik zónális jellegüket, és a jet-áramlások hullámzásba kezdenek. Ilyenkor jelentős észak-déli irányú légtömegmozgások alakulnak ki: míg a trópusokról meleg levegő áramlik észak felé, addig a sarkkör környékéről hideg levegő mozdul délre.

Ez a jelenség idézte elő például azt, hogy Észak-Amerika januárban erős sarkvidéki hideggel nézett szembe, miközben Európában szokatlanul enyhe, trópusi eredetű légtömegek uralkodtak. Ugyanakkor az ilyen mintázatok folyamatos változásban vannak, és nem mindig ugyanazokat a térségeket érintik.

Közelgő hidegbetörés Európa felé

Jelenleg egy erőteljes meleg levegő-advekció halad át a Bering-szoros felől a Jeges-tenger térségébe, amely kettéosztja a poláris örvényben tárolt hideg levegőt. Az egyik rész Észak-Amerika felé sodródik, míg a másik Európa irányába közelít.

Ez azt jelenti, hogy a következő napokban térségünkbe egy újabb hidegbetörés érkezik, amely szombattól ismét csökkenti a hőmérsékleteket. Bár a péntek-szombati éjszaka során némi havazás is előfordulhat, ez nem lesz jelentős csapadékesemény. A lehűlés elsősorban a hőmérsékleti anomáliákban mutatkozik meg, amely a február közepére jellemző klímán belül marad.

Tényleg hidegebb lesz, mint amit az előrejelzések mutatnak?

A hét eleji fagyos időszakban azt tapasztalhattuk, hogy az előrejelzési modellek többnyire túlbecsülték az éjszakai minimumokat, különösen Moldva térségében. Emiatt nem kizárt, hogy a következő hidegbetörés során is hidegebb lesz a vártnál.

Mindezek fényében a tél még nem adja át véglegesen a helyét a tavasznak. A február második fele még tartogathat komoly fagyokat, különösen a Kárpátok előterében és a medencejellegű területeken. Az időjárás továbbra is dinamikus marad, így a következő hetekben is figyelnünk kell az újabb lehűlési hullámokra és azok hatásaira.

Követem az oldalt Facebookon is!