A Föld klímaváltozása visszafordíthatatlan?

A Föld klímája a visszafordíthatatlanság kockázatával néz szembe, ha a felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-ot – írja a ScienceAlert.
A világ klímája ingatag egyensúlyban van, és senki sem tudja, melyik irányba billen. Egy új éghajlati modell szerint, ha a globális felmelegedés meghaladja a párizsi egyezmény fő célkitűzését, az beindíthat egy olyan sorozatos fordulópontot, ahonnan nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, visszatérni.
A jelenlegi klímaútvonalunkon haladva a kockázat, hogy 2300-ra elérjük ezen négy fordulópont egyikét, akár 45%-ra is nőhet.

Ezek az eredmények kritikus időszakban érkeznek a klímaválság kapcsán.
Tavaly először az év mind a 365 napján 1 °C-al meghaladta a hőmérséklet az iparosodás előtti szinteket, ezzel a bolygó veszélyesen közel került ahhoz, hogy túllépje a párizsi egyezményben meghatározott 1,5 °C-os felmelegedési küszöböt.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a következő néhány év döntései meghatározzák, sikerül-e elérni ezt a célt. Mások szerint ezt már évekkel ezelőtt túlléptük.

A jelenlegi kutatást Tessa Möller és Annika Ernest Högner, a potsdami egyetem klímakutatói vezették Németországban.

Négy lehetséges „visszafordíthatatlansági pontot” vizsgálnak – amikor az éghajlati rendszer bizonyos részei kritikus küszöböt érnek el, ami még súlyosabb és gyorsabb klímaváltozáshoz vezet.

Ezek közé tartozik az Atlanti-óceán fő áramlási rendszerének összeomlása, az Amazonas esőerdő összeomlása, a grönlandi jégtakaró, valamint a Nyugat-Antarktiszi Jégtakaró összeomlása.

Szakértők nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy az Atlanti-óceán áramlási rendszere akár 2050-re összeomolhat.
Ráadásul a grönlandi jégtakaró olvadása aggasztóan közel van a visszafordíthatatlansági ponthoz – ha már nem lépte át azt.
Olyan bioszféra rendszerek, mint az Amazonas esőerdő is katasztrofális módon befolyásolhatják az éghajlati rendszert. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az esőerdő már több szenet bocsát ki, mint amennyit elnyel, ezzel hozzájárulva a globális felmelegedéshez, ahelyett, hogy enyhítené azt.

Az a valószínűség, hogy ezek közül csak egy fordulópontot elérünk, „fordulási kockázatként” van meghatározva.
„Azt találjuk, hogy a fordulási kockázat 2300-ra minden további 0,1 °C-os túllépéssel növekszik az 1,5 °C felett, és erősen felgyorsul, ha a csúcshőmérséklet meghaladja a 2,0 °C-ot” – állapítják meg a tanulmány szerzői.

Noha ezek a becslések egy távoli jövőre vonatkoznak, az, amit most teszünk, határozza meg a pályánkat. Az eredmények hangsúlyozzák, mennyire fontos betartani a párizsi egyezményt, és a felmelegedést jóval 2 °C alatt tartani, még akkor is, ha az 1,5 °C-os célkitűzést túllépjük.

Ha a globális hőmérséklet átlépi az 1,5 °C-os küszöböt, még ha csak ideiglenesen is, lehet, hogy nincs visszaút.

Mint a dominók, egy fordulópont bukása újabbakat indíthat el, és nem világos, hogy az egyes küszöbértékek visszafordíthatók vagy lassíthatók-e.

Egy olyan fogalmi modell segítségével, amely figyelembe veszi ezt a komplexitást, Möller, Högner és csapatuk felmérte a fordulási kockázatokat rövid távon (2100-ig), középtávon (2300-ig) és hosszú távon (50 000 év után).

A világ jelenlegi felmelegedési üteme mellett a modellek azt mutatják, hogy 2300-ra a fordulási kockázat akár 45%-ra is nőhet, hosszú távon pedig majdnem megduplázódhat, elérve a 76%-ot.

És ez csak négy fordulópontot vesz figyelembe. Noha a szerzők elismerik, hogy a jelenlegi klímamodellekben „jelentős bizonytalanság” van, továbbra is elengedhetetlen, hogy a tudósok megpróbálják előrejelezni, mi történik, ha a világ túllépi az éghajlati célokat, és tényleg visszafordíthatatlanná válik az időjárás változása.

„A túllépés átmeneti jellege lehetőséget kínálhat arra, hogy gyors beavatkozásokkal ellensúlyozzuk az antropogén kibocsátásokat, és stabilizáljuk a jégtakarókat, mielőtt a fordulópont rögzül” – magyarázza a nemzetközi kutatócsoport.

A nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátás elérése 2100-ig „elengedhetetlen lesz a hosszú távú fordulási kockázat minimalizálásához” – teszi hozzá a csapat.

Egyszóval: a bolygónk klímarendszerének stabilitása forog kockán.