Tudtad? A tél érdekességei

Tudtátok, hogy az elmúlt tél rekordot döntött a talajra hullott hó mennyiségét tekintve? Nehéz elhinni, de így van!

A 2024. december 1. és 2025. február 28. közötti időszakot számos szélsőség jellemezte, amelyek nagyon egyedi mintázatot adtak ennek a télnek – még akkor is, ha ez nem kedvezett különösebben országunknak.

A tél egyetlen igazán figyelemreméltó hóesése az országunkban az a félméteres hóréteg volt, amely Muntenia középső részén hullott. Hatása azonban vegyes volt: Bulgária több havat kapott a szokásosnál, míg Ukrajna és Magyarország közel az átlagos mennyiséget regisztrálta. Törökország viszont szokatlanul nagy havazást tapasztalt.

Bővebb időjárás híreink

De mi okozta ezeket a nagy eltéréseket, beleértve a márciusi lehűlést is?

A 2024-2025-ös tél egy naptevékenységi maximum időszakára esett, amelyet egy extrém La Niña jelenség kísért. Ilyen időszakokban gyakoriak az erős légköri ingadozások, mivel a Nap féltekéi változó intenzitású sugárzást bocsátanak ki.

A naptevékenységi maximum nem egy adott pont, hanem egy időszak, amikor a csillagunk aktivitása eléri a csúcsát és stagnál. Bár egyesek „ívnek” vagy „megtorpanásnak” nevezik, a lényege ugyanaz: a Nap nem tud tovább erősödni.

Ezek a nagy oszcillációk erős turbulenciákat okoznak légkörünkben. A sarki örvény (polar vortex) többször is jelentős stratoszférikus felmelegedéseken esett át, amelyek gyengítették a szerkezetét. Jelenleg is várjuk az utolsó ilyen eseményt, az úgynevezett végső stratoszférikus felmelegedést.

Ez a fokozatos leépülés nem szokatlan, sőt, még enyhébb is volt a vártnál – egy másik tényező, a globális felmelegedés miatt.

Ez a tél valószínűleg sokkal több havat hozott volna térségünkben, de amikor igazán szükség lett volna rá, a hőmérsékletek túl magasak voltak.

• 2024 decemberében az országos csapadékátlag 50 liter/m² volt, szemben a normál 41 liter/m² értékkel.
• Egyes munteniai régiók 141 liter/m² csapadékot kaptak decemberben – ez óriási mennyiség!
• Más régiók viszont száraz decembert éltek meg.

Érdekes kérdés, hogy hogyan alakult volna a tél, ha ezek a csapadékmennyiségek hó formájában hullanak le?

De miért éppen Muntenia?

Románia éghajlata rendkívül változatos. A naptevékenységi maximum alatt az időjárás kontinentális jellege felerősödik. A La Niña tovább fokozza ezt a hatást. Dél-nyugat és Erdély jobban illeszkedik az óceáni hatású időjárási mintákhoz, így itt a tél kevésbé volt szélsőséges. Ezzel szemben a dél-romániai régiók, ahol az éghajlat eleve kontinentálisabb, sokkal erősebben érezték a hatásokat.

Moldva esetében azonban kérdés marad, hogy miért volt ott viszonylag kevés hó, hiszen ez a térség is erősen kontinentális hatások alatt áll.

Január a sarki örvény „szünetidőszaka” volt. Az ismétlődő stratoszférikus felmelegedések meggyengítették azt, ami hosszabb időszakokra zavart időjárási mintákat eredményezett.

A tél utolsó szakaszában is megfigyelhető volt a globális felmelegedés hatása.

A februári hideghullám normál esetben márciusban is kitartott volna – különösen ott, ahol félméteres hó esett –, és akár április elejéig is eltarthatott volna.

De a klímaváltozás miatt a hideg levegő egyre kevésbé tud tartósan jelen lenni, így az, ami egykor egy hosszú, hideg periódus lett volna, ma már inkább egy hosszú, váltakozó időszak.

A sarki örvény folyamatosan próbálta helyreállítani az erejét, és bár a szerkezete gyenge volt, időnként intenzív hidegbetöréseket produkált.

Ezért fordulhatott elő, hogy március első felében 30°C-ot is mérhettünk, nem sokkal azután, hogy a hó elolvadt.

Az ilyen hőmérsékletingadozások az elmúlt 25 év legnagyobb amplitúdóját mutatták március első felében.

Mi vezetett a globális hómennyiségi rekordhoz?

Nemcsak országunkat érinti a klímaváltozás – nincs olyan régió, amely mentes lenne tőle.

Még a sarkvidéki területeket is erőteljesen befolyásolta… a hó.

Furcsán hangzik, de a sarkvidék egy sivatag. Egy nagyon hideg sivatag, míg például a Szahara egy nagyon forró.

De az idei télen a sarkvidék szokatlanul sok ciklont kapott a mérsékelt övekből, amelyek jelentős mennyiségű csapadékot hoztak.

Ez a rekordmennyiségű hó nemcsak megdöntötte a korábbi csúcsokat, hanem valószínűleg jelentősen befolyásolta azt is, hogy milyen lehetett volna ez a tél.

Összességében az elmúlt téli szezon egy nagyon hideg potenciállal bíró tél lehetett volna – hasonlóan az 1984-1985-ös vagy 2001-2002-es telekhez –, de a számos melegebb időszak „megszelídítette” azt, kaotikus váltakozásokat eredményezve.

Ez a jelenség betekintést nyújt a jövőbe, mivel megfigyelhetjük, hogyan fogja a klímaváltozás befolyásolni a jövőbeli hideg időjárási szélsőségeket.

Fontos ezt megérteni, mert 2025 nagy eséllyel hasonló lesz 2024-hez, és a mostani tél által beállított hómennyiségi rekord jelentős szerepet játszhat a következő évek időjárási tendenciáiban.